2016. július 21., csütörtök

Reform meggyes piskóta


Ha meghallják a reform szót, akkor egyből valami nehéz és ehetetlen sütire asszociálnak az emberek.
No, de nem az én olvasatomban.

Van egy aranyszabály, amit -ha betartasz- akkor biztosan mindenki szívesen megkóstolja a süteményedet:

A teljes kiőrlésű liszt aránya ne legyen több az előírt lisztmennyiség 20-25%-ánál. Ennyi.
A maradék lisztet  akár fehér lisztből is kipótolhatod, ahogy én is tettem ebben a receptben. Ez azonban nem a hagyományos búza fehérliszt, hanem fehér tönkölyliszt.

Nyilván, aki figyel a vonalaira, az nem fog egy tepsivel betolni, de 1-2 kis kocka ebből is nyugodtan mehet.

Az aranyszabály itt is érvényes: a mértékre figyelj!




Hozzávalók:

4 evőkanál fehér tönkölyliszt
6 tojás
1/2 zacskó sütőpor
6 ek eritrit
meggy (nálunk kb. 2 nagy bögrényi) kimagozva

A liszteket összekeverem és átszitálom. Belekeverem a sütőport.

A tojásokat szétválasztom, és a fehérjéket egy kis almaecettel kemény habbá verem. Amikor szilárdulni kezd, kanalanként hozzáadom az eritritet, és ezzel folytatom tovább a habverést.

Amikor kész, a fehérjét nagyon lassan beleforgatom a lisztes keverékbe. Érdemes úgy elvégezni ezt a műveletet, hogy ne törjük szanaszét a habot!

Amikor kész,hozzákeverem  a tojássárgákat is!

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral. 

A kimagozott meggyet lecsepegtetem, és meghempergetem a tk. tönkölylisztben, így keverem bele a tésztába.

Végül az egészet óvatosan szétterítem a  tepsiben, és mehet a sütőbe.

Innentől nincs sütőnyitogatás, csak leskelődés a sütőablakon keresztül. Kb. 20-25 perc alatt kész.



2016. július 6., szerda

Reform szilvás gombóc zablisztből


Mindig is abban a hitben voltam, hogy gombóc csinálni időrabló feladat. (csak csendben súgom meg, hogy kezdő háziasszonyként simán megvettem a fagyasztottat, annyira rettegtem az elkészítésétől).

Aztán anyósom olyan rutinosan és gyorsan csinálta két vevő kiszolgálása között (mert mellesleg saját drogériát vezetett e háztartás mellett több, mint 20 évig), hogy kénytelen voltam elhinni, hogy ez nekem is menni fog. És lőn. Tényleg megy.

A szilvás gombóc legfontosabb tudnivalója, hogy nem szabad türelmetlennek lenni.

Amikor a krumplit megfőzöd hozzá, meg KELL várnod, hogy teljesen kihűljön. Ha jó vagy a várakozásban, akkor nyert ügyed van, mert az egész gombóc-téma tök egyszerű.

Ezek kellettek hozzá (nekem 12 gombóc lett belőle):

4 kisebb krumpli
100 g zabliszt
1 csipet só
1 tojás (el is hagyható)
1 ek eritrit
zsemlemorzsa
kókuszolaj
1 ek olvasztott vaj
kimagozott szilva (1012 db)


Először is feltettem a krumplit főzni (héjában), majd miután kihűlt, megpucoltam és krumplinyomóval széttrancsíroztam.

A kétféle lisztet elkevertem. A krumplihoz hozzáütöttem a tojást, kapott egy csipet sót, és az olvasztott vajat, majd lassanként elkezdtem hozzáadogatni a lisztkeveréket. A másik kezedet jó, ha szabadon hagyod, hogy legyen mivel gyúrni :)

Annyi lisztet adj hozzá, amit szépen felvesz a massza, már nem ragadós, és nyújtható állagú lesz.

Beliszteztem a pultomat kinyújtottam rajta a tésztát (ne elegyen túl vékony!), és igyekeztem több-kevésbé szabályos négyzeteket kiszabdalni. Mindegyik közepébe ültettem egy szilvaszemet(amibe tettem egy  mk eritritet), majd felcsippentettem a négy sarkát, összenyomkodtam, és gombócot formáztam.

Forrós, sós lobogó vízben főztem ki (igen, itt is várni kell, míg feljönnek a víz tetejére a csomagocskák), és kókuszzsíron pirított zsemlemorzsában forgattam.
Maradt még egy kevés korai szilva, azt feltettem egy ek-nyi vízzel, megszórtam eritrittel, fahéjjal és vaníliával, és összefőztem. Turmixoltam, aztán nyakon öntöttük vele a gombócokat.

Hozzávalók: www.vegatar.hu

2016. május 9., hétfő

Szotyiból magyaros szendvicskrém? Naná!


Ennek a szendvicskrémnek két fontos titka van: egyrészt hagyni kell pihenni hűtőben, hogy az ízek összesimuljanak, másrészt sokáig kell turmixolni, hogy igazán krémes legyen.
Ha ezeket betartod, nagyon finom, különleges krémet kenhetsz a kenyérre.

Hozzávalók:

250 g hántolt napraforgómag
1/2 fej hagyma

1 tk pirospaprika
kömény
1 dl hidegen sajtolt olaj
1 nagy gerezd fokhagyma
víz

A napraforgómagvakat alaposan mosd meg, majd lassú tűzön, száraz serpenyőben kezd el pirítani. Folyamatos keverést igényel! Akkor vagy kész, ha a magvak aranybarnák lesznek.

Pucold meg a hagymát, vágd fel, és az olajon dinszteld meg egy kevés sóval és a köménnyel. A végén dobd hozzá a paprikát (de itt már zárd el a gázt!).

Várd meg, míg kihűl a napraforgómag, keverd hozzá a hagymás-olajos keveréket és a fokhagymát. Ízlés szerint sózd vagy borsozd!
Az egész mehet a késes robotgépbe.
Javaslom, hogy tegyél hozzá egy kevés vizet, hogy krémesre tudja dolgozni. Menet közben is figyeld, mert előfordulhat, hogy igényel némi vizet.

Amikor krémes állagú, pihentesd még hűtőben 1-2 órát. Ezután fogyasztható.

Hűtőben 1 hétig eláll!

Egy rövid You Tube videó a receptről itt:






2016. április 18., hétfő

Akár az eredeti: hamis krumplipüré kölesből

Ej, de jó recepteket hallottam néhány napja a gabonakonyhás előadás-sorozaton, amire pár hete csatlakoztam be.

Deák Albert, aki évek óta a gabonakonyha szabályai szerint főz, olyan hamis krumplipürét készített, ami megszólalásig hasonlít az eredetire.

Ugye, azt nem kell ecsetelnem, hogy a krumplipüré (sajnos) az egyik legmellésikerültebb ételünk. Amikor cukorbeteg lettem, akkor derült ki számomra is, hogy ha krumplit szeretnék enni, akkor azt ne ebben a formában tegyem. A darabolással, aztán a pürésítéssel ugyanis villámgyorsan felszívódó szénhidrát lesz belőle, ami nem csak a cukorbetegeknek rossz.

Aztán ideje elszakadni attól a szemlélettől is, hogy a hús mellé ilyesféle köretet együnk. Sokkal jobb választás a barna rizs, vagy bármilyen szemes gabona.

No, de nézzük a receptet, amit érdemes kipróbálnotok a hétvégi ebédhez!


Hozzávalók (5 adaghoz)

350 g köles
700 ml víz
600 g zöldség (legyen benne 1 fej hagyma is)
só (ízlés szerint)
fűszerek

Első körben úgy döntöttem, hogy sárgarépás verziót fogok készíteni. Albert egyébként zelleres-turbolyás verziót hozott, ez abból a szempontból jó, hogy a színe is hozza a krumplipüré-fílinget.

A zöldségeket - a pucolást követően - kisebb darabokra vágtam, és kevés kókuszzsíron és vízen megpároltam.  Tört korianderrel és sóval fűszereztem.
Érdemes arra figyelni, hogy kissé roppanós maradjon, ne párold szét, mert tovább fogsz vele dolgozni.
Amikor némileg megpuhult, felöntöttem vízzel, és beleraktam az előzőleg megmosott, átválogatott kölest is.
Ha ügyes vagy, és előre gondolkodsz, sokat dob az ételen, ha előző este beáztatod a kölest (de ez el is maradhat).
Nem feded le, hanem hagyod, hogy szépen megszívja magát a vízzel. A vége felé párszor kavarj rajta: ekkor pudingszerű állapota lesz. Amikor teljesen felszívta a vizet, fedd le, és hagyd pihenni fél órát.
Ekkor jöhet a pürésítés! Fontos, hogy ezt mindenképp forró állapotában tedd meg!
Készíts be némi forró vizet, mert szükség lehet pár cseppet, hogy még krémesebb legyen. Turmixold össze, és már tálalhatod is!

Tálalás előtt szórd meg valamilyen zöldfűszerrel!