BL 80 Titkosügynök kenyérsütésre jelentkezik

"Mindennapi kenyerünket, add meg nekünk ma"

Milyen szépen fejezi ki az imádság egy sora, hogy mit is jelent az embernek a kenyér. A kenyérről számtalan mondában, eposzban és vallási szövegben találkozhatunk. Írnak róla mezopotán, asszír, görög és római írásokban is.   Megjelenik a fáraók sírjainak díszes falán, a görög frízek életképeiben.

A kenyér több, mint táplálék. A keresztény vallás is különleges tisztelettel vette, veszi körül a kenyeret. A vallási szertartásokon a kovásztalan kenyér - az ostya - Jézus testét szimbolizálta.

Régen, mekkora becsben tartották a kenyeret. Apám mesélte, hogy a kenyérdagasztás és sütés egy külön ceremónia volt. Nagyanyám egy hétre előre sütötte a kemencéjükben a héttagú családnak a kenyeret. És a kenyér egy hét múlva is ízletes, jól szelhető, tökéletes állagú volt.

(a kép forrása: canadahun.com)

A kenyeret tiszta ruhába csavarták, tiszta kosárban tartották.

Szokás volt régen a kenyérre az első megszegéskor a késsel keresztet rajzolni (áldás jele), és a kés hegyével nem illett a kenyérbe szúrni.

A kenyérre nagyon vigyázni kellett. Emlékszem, hogy engem is keményen megszóltak a szüleim, ha a földre ejtettem a kenyeret. Régen ez nagy bűn volt. A leejtett kenyeret fel kellett venni, és megcsókolni. Kenyeret szemétbe soha nem lehetett dobni.

Kenyér-eredet

Gyűjtögető életmódot folytató őseink kezdetben a gabonamagvakat elrágcsálták, később a tűz megismerésével megpörkölve fogyasztották el ezeket. A következő előrelépés a kása készítés volt. Vízzel megfőzve készültek a kásák.

Amikor már a magvakat meg tudták őrölni, víz segítségével lepényt is készíthettek belőlük. Régészeti leletek közt már találhatóak olyan nagyméretű lapos edények, amelyek lepénysütésre voltak alkalmasak.

Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak, később -a népvándorlással egy időben- jelent meg a rozs is. A búza- a hagyományok szerint- Ázsiából ered.

Az acélos búza lisztje

Milyen a jó liszt? Milyen jellemzők alapján mondhatjuk a lisztre, hogy jól lehet vele dolgozni? 

Biztos te is vettél ár le olyan lisztet a polcról amivel kínszenvedés volt dolgozni. Sőt, olyat is tapasztalhattál már, hogy még ugyanazon lisztek esetében is volt különbség zacskó és zacskó között.

Nem meglepő módon, az első és legfontosabb dolog, hogy milyen gabonából készült, a gabonaszemet milyen szemcseméretűre őrlik. Fontos jellemzői még: a nedvesség és sikértartalom, illetve hogy mennyi maghéjat(csírát) tartalmaz. 

Ha a gabonaszem magas fehérjetartalommal bír, akkor jó minőségű, "acélos"-nak nevezhető. 

Magának a lisztnek a sütőipari minőségét (mennyire rugalmas tésztát ad, mennyire nyújtható stb.) főként a sikér (a búza fehérjetartalmának összefoglaló neve) mennyisége, illetve a benne található gliadin-és gluténtartalom határozza meg.

BL 80-ez valami titkos ügynök?

A Magyar Gabonaszövetség és a Magyar élelmiszerkönyv meghatározásai alapján fejtsük csak meg ezt a titkos kódot:

A kód első tagja a gabonára utal, amiből készült: B- a búzára utal

A második kód, mindig az őrlemény szemcseméretére utal: L-tehát liszt

A szám : 80 pedig a hamutartalmat jelzi. A hamutartalom befolyásolja a liszt színét, minél nagyobb a hamutartalom, annál sötétebb a liszt színe.

A BL80-as liszt tehát fehér kenyérlisztet jelent.

Miben más a kenyérliszt?

A kenyérlisztek kelt tészták és kenyerek sütésére alkalmasabb. Jellemzőjük, hogy több héjrészt tartalmaznak, a hamutartalmuk magasabb

A Kenyérkészítéshez használt liszt, más, alacsony sikértartalmú lisztekkel(rozs,árpa stb.) keverhető.

Szakértők szerint azért jobb, ha BL 80-as lisztet használsz a bolti finomliszt helyett, mert a BL55-ös liszt (a boltokban kapható finom búza fehérliszt) esetén alacsony korpatartalom társul alacsony rosttartalommal. A tészta textúrája gyengébb lehet tőle.

A kenyérlisztek alfája és omegája: A tótkomlósi kenyérliszt

Aki már olvasgatott a házi kenyérsütés apró fortélyairól, annak bizonyára ismerősen cseng Tótkomlós neve. No, nemcsak az isteni tótkomlósi kolbász miatt, hanem az itteni malomban készült kiváló minőségű kenyérliszt miatt is.

A néhai tótkomlósi gőzmalom alapítói a Pipis testvérek voltak. A céget a tulajdonosok atyja, Pipis Pál alapította 1881-ben, majd 1897-től fiai -akik molnárok és gépészek voltak-  vették át az üzem vezetését. 1919-ben tűzvész martaléka lett a malom, majd két év múlva újjáépítették, hamarosan pedig korszerűsítették. 

A malomüzem jelenlegi formáját 1958-ban alakították ki, fő tevékenységi köre a búza feldolgozás és búzalisztek értékesítése.

Az üzemben évente 20 000 tonna búzát dolgoznak fel, és mindig a környéken vásárolják meg a búzát. 

A tótkomlósi malom is vallja: csak jó búzából lehet jó lisztet és kiváló kenyeret sütni.